A szőlő Isten ajándéka, de nagy az ember felelőssége, hogyan él vele. Háromrészes írásunkban a borászok, vendéglátósok és fogyasztók közös felelősségéről gondolkodunk – szeretettel, őszintén, bibliai szemmel.

1. rész – A bor – Isten ajándéka és az ember felelőssége

A bor örömre adatott, de sokak életében kegyetlen szenvedéssé vált. A felelős borász és vendéglátós tudja: a mérték nem korlát, hanem védelem.

A bibliai idők legelterjedtebb itala a bor volt. A Szentírás csaknem annyiszor említi, mint a vizet. Ezzel együtt az iszákosságot Izraelben mindig elítélték. A túlzott borfogyasztásnak több súlyos következményéről is beszámol a Biblia, olyanokról, mint pl. szegénység, szégyen, hányás, fejfájás. A borokat gyakran fűszerezték különféle aromás növényekkel, vagy vízzel hígítva itták.

A Biblia Isten áldásaként beszél a borról, továbbá gyógyító és tisztító erőt is tulajdonít neki, ha mértékkel fogyasztjuk. Egyebekben az öröm, a boldogság, az elégedettség, a jómód szimbóluma. Az újszövetségi időkben a gazdagok pincéi tele voltak a Földközi-tenger vidékének kiváló boraival. A nemes nedűt keskeny kancsókban, amforákban tartották, amiket csúcsos végükkel mélyen a földbe nyomtak, hogy a bor hideg maradjon. Az amforák mellett gyakori bortároló eszköz volt a bőrből készült tömlő.

A bor a Biblia szerint tehát Isten jó ajándéka, „amely megvidámítja az ember szívét” (Zsolt 104,15). A szőlő és a bor a teremtett világ szépségét és gazdagságát tükrözik, a borászat pedig az emberi szorgalom és Isten áldásának találkozása. De minden ajándékkal együtt jár a felelősség is. A bor, amely örömre adatott, sok család életében fájdalom forrásává lett. Ez nem csupán a fogyasztók hibája, hanem mindannyiunk közös felelőssége – a termelőké, az árusítóké és a közösségeké is.

A borász nem csupán bort készít, hanem példát is mutat: a mérték és a tisztelet példáját. És ugyanígy felelősséggel tartoznak a borárusító helyek, vendéglátók, kocsmárosok is: ne szolgálják ki a szemmel láthatóan ittas embert, bármennyire is könyörög érte. Nem a profit az első, hanem az ember élete. Ahogyan a dohánytermékeken is szerepel figyelmeztetés, talán nem volna helytelen, ha a boroscímkéken is ott állna: „A mértéktelen alkoholfogyasztás súlyosan károsíthatja az ön egészségét és tönkre teheti a családja életét.” A bor csak addig áldás, amíg felelősséggel élünk vele.

Grósz István