A fiatal sprinter kész a legnagyobb kihívásra, miközben Magyarországot képviseli a világbajnokságon.

A magyar atlétika új csillaga, Takács Boglárka holnap, magyar idő szerint 11,55 -kor a tokiói világbajnokságon áll rajthoz előszőr. A móri születésű sprinter ma már a Budapesti Honvéd SE színeiben versenyez, és országos csúcstartó 60, 100 és 200 méteren. Közvetlen a VB előtt néhány kérdés erejéig mégis szakított időt arra, hogy megossza gondolatait az olvasókkal.

Sikerült felkészülnöd a Tokiói világbajnokságra?

Úgy érzem a felkészülés jól sikerült, ez egy mindenki számára szokatlan és hosszú szezon, amit igyekeztünk a lehető legjobban megoldani, a cél az volt, hogy az utolsó versenyemen, azaz a Tokiói Világbajnokságon legyek csúcsformában. Hamarosan kiderül, hogy sikerült-e ????

Japánban edzel a vb előtt – mennyire segít vagy nehezít a távol-keleti környezet és időeltolódás?

Szeptember másodikán érkeztünk meg Japánba, először egy akklimatizációs táborban voltunk Tochigi tartományban, most pedig már Tokióban a világbajnokság helyszínén várom a holnapi rajtot. Az időeltolódás miatt mindenképpen jó volt, hogy volt lehetőségünk hamarabb kijönni, átállni, illetve szokni az itteni subtrópusi meleget. Ugyanis a magas páratartalomhoz ugyanúgy hozzá kellett szoknunk mint a 7 órás időeltolódáshoz. Az itteni kultúra, környezet, ételek mind nagyon más mint az otthoni, de egy sportolónak tudnia kell alkalmazkodni, hogy a legjobbját tudja nyújtani, bárhol is van a világon.

Mit szoktál hallgatni vagy olvasni, amikor lazítani szeretnél két edzés között?

Sokféle zenét szeretek hallgatni, illetve könyvekben is szerteágazó az érdeklődési köröm. De ha kifejezetten lazítás a cél, akkor a komolyzene tudja a legjobban nyugtatni az idegrendszeremet.

Mi segít a legjobban abban, hogy fejben is teljesen ráhangolódj a futásra?

Sokszor előre elképzelem milyen lesz a futás, ott lenni az adott versenyen, de az igazi ráhangolódás nálam az utazással és a verseny környezettel kezdődik. Amikor egy világbajnokságon meglátom a nemzetközi atlétákat, a pályát, akkor jön meg igazán a versenyhangulatom. A versenyem napján általában reggeltől a fejemben van a futás, az hogy aznap valamit teljesíteni kell. Egyszerűen érzi a testem, hogy az nem ugyanolyan nap mint a többi.

Van-e konkrét célidő a fejedben, vagy inkább a futás élményére és a helyezésre koncentrálsz?

Változó. A legtöbb versenyen évközben a minél jobb időeredmény a cél. De az év fő versenyén, a világversenyen sokkal inkább számít a helyezés is. Természetesen a jó helyezéshez szinte kivétel nélkül jó időeredményre is szükség van. Előzetesen vannak azért kitűzött célok a fejemben, de amikor már a rajt előtt vagyok, csak az adott pillanat számít, akkor már nem idő vagy helyezésen gondolkozom, csak élvezem az adott pillanatot, a szurkolók tapsviharát, a stadion hangulatát. És amikor ez maximálisan sikerül, és kikapcsol minden felesleges stressz, akkor általában jön a jó időeredmény azzal együtt pedig sokszor a jó helyezés is.

Van -e, akire különösen odafigyelsz majd a verseny során a nagy riválisok közül?

Figyelni elsősorban magamra figyelek egy verseny bemelegítésen és a versenypályán is, de természetesen tisztában vagyok vele, kik milyen eséllyel indulnak, és a saját futamomat mindig megnézem. Mindig az előttem levő célra összpontosítok, ami jelen esetben a holnapi előfutam.

Edződdel, Németh Rolanddal milyen utolsó simításokat végeztek itt a vb előtt?

Ilyenkor az utolsó hetekben már a gyorsasági munkán van a hangsúly, azt is egyre kevesebb mennyiségben, ugyanakkor magasabb minőségben és egyre több pihenő nappal végezzük. Ilyenkor már tényleg az utolsó simítások zajlanak, a formaidőzítés talán legnehezebb része ez.

Milyen érzés számodra, hogy egyre többen ismerik a neved már külföldön is?

Nagyon jó érzés, de egyszerre felelősség is, szeretném arra használni hosszú távon hogy értéket tudjak közvetíteni a fiatalabb generáció számára.

Mit jelent számodra, hogy Magyarországot képviseled egy ilyen rangos világversenyen?

Mindig megtisztelő, bár minden felkészülési versenyen valamennyire az országot is képviselem, egy világverseny mindig nagyobb rang. Jó érzés, hogy ilyenkor a sportolók egyfajta nemzet tudatot is teremtenek a sport által, érezni egyfajta összefogást. Egy-egy kiemelkedő magyar sikerben, sportpillanatban mindig jó érzés magyarnak lenni, és együtt örülni másokkal. Szeretnék én is sok szép pillanatot okozni a nekem szurkolóknak.

Van-e olyan apró szokásod a verseny előtt, amit mindig megtartasz, mert megnyugtat, bátorít?

Imádkozni szoktam, és a kedvenc igeverseimet mondogatom magamnak a call roomban, azokban a pillanatokban amikor már csak percek választanak el a rajttól. Ott már nincsen edző, szurkolók, csapattárs, masszőr.. csak én vagyok és az ellenfeleim.

Hogyan tartod a kapcsolatot a családdal, barátokkal, miközben ilyen messze vagy tőlük?

Mindig igyekszünk megtalálni a módját, ez most különösen nehéz a 7 órás időeltolódás miatt. Amikor itt már reggel van és ők alszanak én akkor is küldök képeket, élménybeszámolókat, aztán a késő esti órákban megbeszéljük milyen napom volt, és nekik mi lesz még a napjukban????

Mit gondolsz, ki az első számú szurkolód?

A családom. Bár nem mindenkin látszik ugyanúgy, tudom hogy mindannyian nagyon izgulnak és szurkolnak nekem, amikor a tv elől nézik majd a futásaimat. Jó érzés ilyen támogatást tudni magam mögött.

Köszönjük a válaszokat! Áldott, sikeres világbajnokságot kívánunk!

A magyar sprint történetének egyik legizgalmasabb időszaka kezdődhet most, Tokióban. Takács Boglárka fiatalon már országos rekordokkal és olimpiai szerepléssel büszkélkedhet, de a legfontosabb versenyek még előtte állnak. Ahogy ő maga is mondja: „Bármi történik, a legjobbamat szeretném adni.” – és pontosan ezért szurkol most érte az egész ország.

Grósz István

Fotók: Takács Boglárka Facebook oldala