Júliusban a nyár kiteljesedik. A hosszú nappalok, forró délutánok és a beérő termések időszaka ez.

Ilyenkor a kert egyszerre kér gondoskodást és ajándékoz meg bennünket munkánk gyümölcsével.

Országszerte zajlik az aratás. A határban reggeltől estig dolgoznak a kombájnok, és a búzatáblák lassan átadják termésüket a magtáraknak.

Az idei évben a hosszan tartó szárazság sok gazdálkodót komoly kihívás elé állított, mégis hálásak lehetünk azért, hogy összességében megtermett az a búzamennyiség, amely a magyarok kenyeréhez szükséges. Az aratás minden évben emlékeztet bennünket arra, hogy a mindennapi kenyér mögött mennyi munka, kitartás és sokszor mennyi ima áll.

A kertekben ilyenkor különös figyelmet érdemelnek a kerti tavak. A nagy melegben a víz hőmérséklete 30–35 Celsius-fokra is felmelegedhet, ami már komoly megterhelést jelent a halaknak. Gondoskodni kell a megfelelő levegőztetésről, vízpótlásról, és rendszeresen etetni kell a tó lakóit.

A természet azonban nem mindig alkalmazkodik a mi elképzeléseinkhez. Ilyenkor gyakran megjelennek a vízisiklók is, amelyek olykor megtizedelik a halállományt. Ezt nehéz jó szívvel nézni, de ne feledjük: ők is a teremtett világ részei, és nekik is táplálékra van szükségük.

Július egyik legnagyobb ajándéka a sárgabarack. Kevés gyümölcs illata idézi fel ennyire a nyarat, mint a fáról frissen szedett, napérlelte baracké. A belőle főzött lekvár sok családban nemcsak finomság, hanem egy egész évre elraktározott nyári emlék is.

Egy szelet friss kenyér, rajta házi sárgabaracklekvárral – néha éppen az ilyen egyszerű dolgok a legnagyobb ajándékok.

A gyep is most hálálja meg leginkább az egész éves gondoskodást. Az öntözés, a rendszeres nyírás és a tápanyag-utánpótlás ilyenkor mutatja meg igazán az eredményét. Milyen jó érzés mezítláb végigsétálni a puha, frissen nyírt füvön, a gyerekeknek önfeledten játszani rajta, vagy egy hosszú nyári este barátokkal beszélgetni, grillezni, együtt lenni egy szépen gondozott kertben.

Különösen hálásak lehetünk azokért a fákért is, amelyeket évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt ültetettünk (vagy ültetett valaki), hiszen a forró nyári napokon felbecsülhetetlen érték az árnyékuk. Jólesik megpihenni alattuk egy padon vagy egy kerti székben, miközben lombjuk halkan susog a nyári szélben. A fák ilyenkor talán minden másnál jobban emlékeztetnek arra, hogy vannak dolgok, amelyeknek csak hosszú évek alatt érlelődik be az áldása.

Július meleget, bőséget,és sok munkát hoz, de egyben számtalan lehetőséget is arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és örüljünk mindannak, amit a Teremtő ránk bízott. A kert ilyenkor nemcsak termést ad, hanem csendet, találkozásokat, árnyékot és hálára tanító pillanatokat.

Grósz István

“Aki pedig bőven szolgáltat magot a magvetőnek és kenyeret eledelül, megsokasítja vetőmagotokat, és megnöveli igazságotok gyümölcsét…” (2Korintus 9,10)

(Ha szeretsz kertészkedni, szereted a növényeket állatokat, és a vidéki élet szépségeit, kövesd a Vidámszüret oldalt, hogy ne maradj le a következő bejegyzésekről!)