A karácsony elképzelhetetlen mézeskalács nélkül: ez az illatos sütemény hozzájárul a meghitt, ünnepi hangulathoz. A gyömbéres, fahéjas, szegfűszeges aromájú mézeskalács készítése pedig kellemes illattal tölti meg az egész házat. A mézeskalács készítésének központi hozzávalója a méz, amely nemcsak ízt, hanem értékes beltartalmat is ad a süteménynek.

A klímaváltozás azonban világszerte súlyosan érinti a méhészetet és a méztermelést. Magyarországon a méhészet a mezőgazdaság egyik jelentős ágazata. Fontosságát nemcsak a méz és más méhészeti termékek előállítása adja, hanem az is, hogy a méhek a növények beporzásával hozzájárulnak az ökológiai egyensúly fenntartásához. A méhészet gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű: a méhészek megélhetést nyernek belőle, az ország pedig jelentős exportárbevételhez jut. Emellett a lakosság egészséges, kiváló minőségű termékekkel való ellátásában is kulcsszerepe van.

A nagyüzemi mezőgazdaság túlzott vegyszerhasználata azonban jelentősen csökkenti a méhek és más beporzók populációit. A méhekre több módon is hat a felmelegedés: lerövidül a növények tenyészideje, így a főhordási idő is rövidebb lesz; a megfelelő méhlegelők hiánya pedig legyengíti az állományokat, amelyek így fogékonyabbá válnak a betegségekre. Emellett új, idegen kártevők is megjelennek.

A méz fontos része az egészséges táplálkozásnak. Az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés szempontjából értékes élelmiszer. Édes ízét a nem kristályosodó gyümölcscukornak köszönheti, zamatát pedig azok az illóolaj-parányok adják, amelyek a különböző virágok nektárjából származnak.

A méz vitaminokban (B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-, A-, E- és C-vitamin) és ásványi anyagokban (kálium, nátrium, kalcium, magnézium, cink, fluor, mangán, foszfor, jód, réz, vas) is bővelkedik.  A sötétebb színű mézek általában gazdagabbak ásványi anyagokban. A meghűléses betegségek egyik jó házi szere, a benne lévő természetes antioxidánsok pedig védik a szervezetet a szabad gyököktől. Enyhén gyulladáscsökkentő hatású, segíti az emésztést és a vízkiválasztást, továbbá nyugtató hatással is bír.

A méz a világ egyik leggyakrabban hamisított élelmiszere. A hamisítás legegyszerűbb formája az eredetmegjelölés meghamisítása: vagyis a származási hely vagy a botanikai eredet nem egyezik meg a címkén feltüntetettel. Előfordul, hogy idegen anyagokat kevernek a mézhez, hogy megváltoztassák az ízét, viszkozitását vagy csökkentsék a kristályosodásra való hajlamát – például cukorszirup hozzáadásával. Más esetben a cukorszirupot a méhek etetésénél használják fel. A gyantaszűrés nevű eljárással pedig olyan „steril”, de értéktelen szirupot állítanak elő, amelyet később pollenekkel „honosítanak”.

A hamis méz rendszerint feltűnően olcsó, hígabb, jellegtelenebb ízű, könnyen oldódik, és nem kristályosodik. A valódi méz ugyanis – az akác kivételével – néhány hét alatt bekristályosodik.

A jó minőségű, termelői méz választásával nemcsak egészségünket támogatjuk, hanem a méhészek munkáját és a beporzók fennmaradását is.

Ezita okl. környezetmérnök