Élő holtfának nevezni egy kidőlt fát – elsőre ellentmondásosnak tűnhet, de valójában nagyon találó.

A holtfa olyan fa, amely élőhelyén elpusztult (kidőlt, elszáradt, elkorhadt), de nem lett elszállítva vagy felhasználva.

Az “élő” holtfa kifejezés arra utal, hogy bár a fa már nem él a klasszikus értelemben, mégis élettel van tele – más élőlények, szervezetek számára élőhelyet és táplálékot nyújt.

Egy élő holtfán, illetve holtfában több száz faj (bogarak, gombák, mohák, zuzmók, madarak, kisemlősök) él vagy táplálkozik.
Egyetlen kidőlt fa akár 40–50 különböző faj otthona is lehet.

Odvas fákban fészkelnek például a küllők, denevérek, mókusok, de más korhadéklakók, mint a cincérek, vagy a ganajtúrók.

Az is fontos tény, hogy ezek a fák amikor korhadnak, lebomlanak, visszajuttatják a tápanyagokat a talajba (nitrogén, szén, ásványi anyagok).
Ez a klímavédelem szempontjából is fontos, hiszen a bomló fa szenet tárol, ami fokozatosan engedi vissza a légkörbe, tehát teljesen másképp hat a klímára, mint ha elégetnék.

Az élő holtfa sok helyről mégis eltűnik, hiszen az erdőgazdálkodás során gyakran „takarítják” az erdőt – ezért eltávolítják a kidőlt fákat.
A parkosított területeken pedig esztétikai vagy biztonsági okokból teszik ugyanezt. Ez sajnos csökkenti a természetes élőhelyek számát, emiatt sok faj veszélybe kerül.

Ne vágjunk ki minden öreg, odvas fát a kertünkben, csak, ha már egyértelműen veszélyt jelentenek ránk.

Egy-egy kidőlt fát is nyugodtan ott hagyhatunk a kertünkben!

Egyre több természetvédelmi területen, arborétumban, botanikus kertben már tudatosan hagynak holtfát, hogy az odalátogatókat így is érzékenyítsék.

Az Élő holtfa a halál után is életet ad – ami természet körforgásának csodálatos példája.
A növényeink pusztulása nem mindig a vég, hanem csupán átalakulás, új életek kezdete.

A Biblia is gazdag olyan képekben, amelyek hasonló üzenetet hordoznak, mint az „élő holtfa”: vagyis hogy ami látszólag halott, az Isten kezében mégis élet forrása lehet. Itt van néhány kapcsolódó ige és gondolat:

Ézsaiás 11,1 szerint „Az elhalt gyökérből új hajtás nő”

Jób 14,7-9 – ben ezt olvashatjuk: „Még a fának is van reménysége; ha kivágják is, újra kihajt, és hajtásai nem szűnnek meg. Ha megvénül is a földben gyökere, és törzse elhal a porban, víz illatától kifakad és ágat hajt, mint a csemete.”

János 12,24 – ben maga Jézus mondja: “ha a földbe esett gabonamag el nem hal, egyedül marad; de ha elhal, sokszoros termést hoz.(sok gyümölcsöt terem)”

Ebben az Igében Jézus saját halálára és feltámadására utal, de egyúttal általános szellemi törvényt is tanít:
Az élet valódi kiteljesedéséhez sokszor elengedhetetlen valamilyen „meghalás” – legyen az ego, régi természet…stb.

Életünkben azok miatt amit odaadunk, elengedünk, feláldozunk Krisztusért, Isten újat, jobbat, gazdagabbat ad számunkra!

Grósz István