Az ünnepen valamire emlékezünk, vagy valaminek örülünk, valamitől a boldogság szintünk növekszik. Vajon 2025-ben van-e okuk ünnepelni a szántó-vető embereknek az aratás időszakában?
Nem egyszerű kérdés. A szántóföldi növénytermesztést végző embereknek szinte folyamatosan sokismeretlenes egyenleteket kell megoldaniuk: mit vessek? melyik hibridet/fajtát? melyik terményt fogom tudni az aratást követően a legnagyobb nyereséggel eladni? milyen legyen a vetésforgóm? milyen évjárat lesz? mikor vásároljam meg a termeléshez szükséges ún. input anyagokat (vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, gázolaj stb.)? Az elmúlt években mindezekhez hozzájött a globális felmelegedés ügye, ami a fenti képletet csak bonyolítja. Tudniillik Magyarországon van nagyjából 4 – 4,5 millió hektár szántóföld. Hosszú évtizedeken keresztül az volt a gyakorlat, hogy 1 – 1 millió hektáron termeltünk őszi búzát és kukoricát. Az éghajlat változás következtében a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása úgy változik, hogy a kukorica termesztés kockázata nagy mértékben növekszik. Az elmúlt években számos példa volt – sajnos – arra, hogy effektív veszteséget termelt a gazdának a kukorica. Mi a megoldás? Öntözni kell! Igen, de a 4 – 4,5 millió szántóból jelenleg maximum 200 ezer hektáron vannak meg részben a feltételei az öntözhetőségnek, és maximum 100 ezer hektáron öntöznek valójában. Magyarország hidro-geográfiai adottságaiból fakadóan maximum 400 – 500 ezer hektáron lehetne megteremteni az öntözhetőség feltételeit, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon stratégiai Kormányzati intézkedéseket kellene foganatosítani! (Hasonló horderejű ügyeket kellene menedzselni, mint Izraelben az ’50-es ’60-as években, amikor a Genezáreti-tó vizét két 3 méter átmérőjű csővezeték segítségével eljuttatták a Negev sivatagba.)
Térjünk rá a 2025-ös aratásra! 2024 őszén Magyarországon kb. 960 ezer hektáron vetettek őszi búzát, 290 ezer hektáron őszi árpát és 140 ezer hektáron őszi káposzta repcét. A búza hozama nagy mértékben szór: 5 – 10 tonna/hektár közötti mennyiségek kerültek betakarításra, országosan 5,5-6,0 millió tonna lesz a végeredmény. Tájegységenként változó a magasabb minőségű és a takarmány minőségű aránya, de úgy tűnik az eddigi információk alapján, hogy ebben az évben magasabb a minőségi búza aránya, mint tavaly. Minőségromlás tapasztalható viszont azoknál a betakarított tételeknél, amelyek a múlt heti viharos esők után lesznek learatva. Összességében elmondható, hogy a magyarok kenyeréhez szükséges búza megtermett és betakarításra került. Az árpák termés mennyiségei 5-9,5 tonna/hektár között szórnak, a repce 3 – 4,5 tonna/hektár közötti eredményeket mutat. A repce vetési területe – sajnos – évre évre csökken.
Kicsit előre tekintve az őszre: kukoricából kb. 850 ezer hektárt, napraforgóból 750 ezer hektárt és szójából közel 100 ezer hektárt vetettek el. A kukorica van a legnagyobb bajban. A júniusi rendkívül súlyos csapadék hiány nagyon megviselte a kukorica ültetvényeket. A múlt héten esett csapadék van ahol javít valamit a helyzeten, de nem kizárt, hogy a sok éves országos kukorica termés mennyiségnek csak a fele fog megteremni az őszre. A napraforgó szárazság tűrőbb, mint a kukorica, ebből fakadóan ennél a növénynél kicsit jobb a helyzet, de a napraforgó termés is valószínűleg kevesebb lesz, mint a sokéves átlag.
Ma is aktuálisak Pál apostol szavai: „Apcs 14:17 Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nekünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.” Buzdítok mindenkit, ha az ÚR megadta a „termő időket” az ókorban, imádkozzunk, hogy a jelen korban is ez adasson meg számunkra!
Rimaszombati Imre