“István király bibliai hitének fontos megnyilvánulása volt megkülönböztetett érdeklődése Jeruzsálem iránt… Az államalapító király európai jelentőségű intézkedése volt, hogy a bolgárok elleni győztes háborúját követően, 1018-ban megnyitotta a Nyugat -Európából Magyarországon át Jeruzsálembe vezető zarándokutat.
Már a 300-as évektől Európa különböző részeiből zarándokok sokasága igyekezett Jeruzsálembe, hiszen a keresztény hit legfőbb eseményei ehhez a városhoz fűződnek: Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása, majd az egyház létrejötte pünkösdkor.
A Jeruzsálembe vezető legfőbb szárazföldi útvonalat, amely a Kárpát -medencén keresztül húzódott, a népvándorlás viharai járhatatlanná tették… Ez a helyzet oldódott meg István 1018-as intézkedésével…
István 👑 számára olyan fontos volt a zarándokút, hogy uralkodói központját az addigi Esztergomból, amely szülővárosa is volt, áthelyezte a jeruzsálemi zarándokút egyik kiemelt jelentőségű állomására, Székesfehérvárra…
Szívesen és hosszan hallgatta a zarándokoktól a Jeruzsálemből és Szentföldről érkező híreket… miközben saját költségén zarándokházat építtetett a szent városban.”

Az írás egy rövid részlet Kulcsár Árpád történésznek, a Hetek országos közéleti magazinban megjelent “Szuverinítás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése” címmel megjelent, augusztus 20-i számából.