A díszes kinézetű madarat a zsidó állam fennállásának 60. évfordulóján, 2008-ban választották Izrael nemzeti madarának.
A világ jelentős részén elterjedt, helyenként költöző, máshol – például Izraelben is – egész évben jelen van.
Mérete szerint nagyobb a rigónál, tolla tarka: rozsdavörös, sárgás, fekete és fehér. Jellegzetessége a fején lévő díszes tollbóbita, ami nyugalmi állapotban a madár fejére simul, ám a legkisebb izgalom hatására tarajként felfelé mered. Némelyek szerint Ő a madárvilág punkja. 🙂
Rovarokat, földigilisztákat, pajorokat, csigákat eszik, hosszú, enyhén hajlott csőrével kopogtatva kutat utánuk és szedegeti ki őket akár mélyebb repedésekből is.
Egy zsidó legenda szerint a búbos banka múlhatatlan érdemeket szerzett az első Szentély felépítésénél. Az épület köveihez nem érhetett vasszerszám, ezért Salamon király a sámir bogarat (kőrepesztő féreg) szerette volna megszerezni a kövek méretre vágásához. A sámir hollétéről azonban csak a búbos banka tudott…
A Bibliában kétszer találkozhatunk vele, mindkétszer büdösbanka néven. A tojó és a fiókák fartőmirigye ugyanis egy meglehetősen szagos váladékot termel, aminek nagy szerepe van fészke kéretlen látogatóinak elijesztésében.
A búbosbanka (Upupa epops) nyílt területek, tanyák, gyümölcsösök, öreg fákkal tarkált legelők madara.
Fészket nem épít, leginkább öreg odvas fákban költ, ezért is érdemes az ilyen fákat védeni. Költését segíthetjük mesterséges fészekodúk kihelyezésével, amin a röpnyílás legkevesebb 8 cm átmérőjű kell, hogy legyen.

Grósz I.