A sötét, erősen repedezett kérgű, 40 méter magasra is megnövő, akár 2,5 méteres törzsátmérőjű örökzöld fát emeletekre tagolt, mozaikosan sűrűsödő, áttört felületű koronája teszi jellegzetessé.
Rendkívül elegáns koronája sokáig még kúp alakú, ám 20-30 éves korában csúcsa laposodni kezd, és ágai vízszintesen, lelógóan szétterülve, lassacskán kialakítják a jellegzetes cédrus koronát.

Szúmentes, rendkívül szívós és ellenálló, sokáig kellemes illatú fája a legértékesebb építőanyagnak és a legkelendőbb exportárúnak számított az egész térségben a bibliai időkben, ami rövid időn belül a hatalmas libanoni  cédruserdők kiirtásához vezetett.
Salamon király is innen szállította Jeruzsálembe tengeri és szárazföldi úton a Templom építéshez szükséges hatalmas tömegű faanyagot.

A libanoni cédrus néhány védett, idős példányával eredeti termőhelyén ma már csak a Kadisha  folyó völgyében találkozhatunk.

A Bibliában csak az Ószövetségben fordul elő, de ott 75 alkalommal.
Arab nevének jelentése: “a Libanon erős gyökerű, nagy fája”.

A Biblia  harmadik leggyakrabban említett fája (a tölgy és az olajfa előzi meg csupán) hosszú életkora, impozáns formája és páratlanul elegáns koronaszerkezete miatt a nemesség, a méltóság, a hatalom,a boldogság, a szépség és erő jelképévé lett.
Az Énekek Éneke hozzá hasonlítja a vőlegényt, így lett e fa az eljövendő Messiás szimbóluma is.

A 80. zsoltárban a Megváltót jelképező cédrus hatalmas lombja leárnyékolja a világ kísértéseit, csábításait, ugyanakkor szép, formás koronája a teremtett valóság értékeire, a jóra hívja fel a figyelmünket.
Árnyékában a legforróbb helyzetekben  is nyugodt menedéket találunk.

Hazánkban az Alcsúti Arborétummal szomszédos  Csaplári erdőben ültették az első Libanoni cédrust az 1830-as években.
Magyarország legidősebb Libanoni cédrusa mintegy 30 méter magas, törzsének kerülete pedig több, mint 4 méter.

Különleges megjelenésével méltó dísze minden parknak, kiskertekbe történő ültetése viszont a végleges mérete miatt meggondolandó.
Fiatalon kissé fagyérzékeny, télire lombbal érdemes takarni.

Grósz István

Fotók: Susanna Schmid, Fiskus Olga, Wikimedia Commons
Forrás: Kereszty Zoltán: Nézzétek a mező liliomait…