Erdély | Keleti-Havasok | Március

Erdély | Kelemen-Havasok | Március

Székelyföldről Bukovina fele tekintve tornyosulnak elénk a Kelemen-havasok robosztus csúcsai, hívják még a helyet Székely Alpoknak is, ugyanis a Keleti-Kárpátok legmagasabb hegységéről van szó.

A Kelemen-havasok lélegzetelállító és magával ragadó tájai mind nyáron, mind télen ámulatba ejtik az arra járót. A hegység több csúcsa is 2000 m feletti, a völgyei pedig esetenként több, mint 10 km hosszúak, éppen ezért ha túrázni készül ide bárki, előtte mindenképp figyelje az időjárás jelentést, illetve megfelelő lábbeliben és öltözetben tegye. 2000 méter fölött a természet időnként meg tudja mutatni a nem éppen tetsző oldalát is.

Télen nagyon kedvelt célpontja a túrasízés kedvelőinek, a hatalmas vulkáni platói igazi csemegét jelentenek a téli sportok ezen ága szerelmeseinek. Legmagasabb pontja a Pietros (Nagy-Köves csúcs) 2102 m, illetve több egyéb 2000 méter feletti csúcs.

Lehetőség van megszállásra is a 2021 méteren található meteo-házban.

A fent említett csúcsokat, legkönnyebben a Maroshévizet Borszékkel összekötő útról, Maroshévíz határában balra letérve érhetjük el, de mindenképp több naposra tervezzük be a túrát-túrákat.  Ha már a Kelemen-havasoknál tartunk nem kerülheti el a figyelmünket a hegység nyugati végein található Istenszéke csúcs (1381 m) sem, amelyet a legegyszerűbben Dédabisztra nevű településről közelíthetünk meg.

Nagyon gazdag flórával és faunával rendelkezik a hely, ha májusban látogatunk ide, elbűvölhetnek a nagy kiterjedésű Rhododendron foltok a köves-sziklás oldalakon, vagy akár a fölpakolt szalonna mellé szüretelhetünk egy kis vízitormát is a Jézer-tó partján.  De egy kis szerencsével hiúzt, zergét vagy  akár medvét is láthatunk.

A hegység lábánál terül el a maroshévizi, bélbori és borszéki medence, amelyekben az utóvulkanikus tevékenységeknek köszönhetően nagyon gazdag ásványvíz lelőhelyek alakultak ki. Maroshéviz esetében pedig hévizes források is.

Bicsak Péter

Köszönjük, ha Megosztásoddal támogatod munkánkat!