Borostyán (Hedera hélix)

Borostyán (Hedera hélix)

A borostyán sokféle alakú és fajtájú, sötétzöld lombú, évelő cserje. A növény szárán nőnek sűrű, rövid légzőgyökerei, melyekkel a fákra és a falakra felkapaszkodik. Idős korában virágzik, míg fekete bogyói a következő évben érnek be. A borostyán örökzöld növény lévén az örökélet, míg kúszó növényként a hűség jelképe a hívő emberek számára. A Szentírásban ugyan nem találkozunk e szép, nyugalmat és békességet árasztó növénnyel, ám a Makkabeusok könyvében olvashatunk róla, amikor az elvilágiasodott, mulatozó zsidók borostyánból fontak koszorút a fejükre, ugyanis a kúszó hajtásaiból a legszebb és legtartósabb koszorúkat készíthették. A Bibliában szereplő “koszorúk”, melyeket Pál apostol például az 1. Korintus 9,25 – ben említ, valószínű, hogy babérágból készültek. Timóteusnak pedig azt írja Pál, hogy a “hervadhatatlan koszorút”, melyet Isten készített az Őt szeretőknek, csak becsületes, szabályszerű küzdelem által  nyerheti el mindenki. A koszorú görög neve (sztephanosz) rejti kedves István nevű követőink keresztnevét. (Fotó: Grósz I.)