A Szentföld növényzete II.

A Szentföld növényzete II.

A Dunántúlnál kissé nagyobb Szentföld növénytakaróját a mediterrán, az irán- turáni, a szaharó- arab és a trópusi flóraterületek találkozása, a változatos éghajlati- domborzati viszonyok és a nagy szintkülönbségek együttes hatása alakította ki és tette egészen különlegessé. A bibliai időkben az egész vidéket hatalmas erdőségek borították, ezért a rómaiak pl. a ” Kelet fáskamrájának” is hívták e térséget. Az egybefüggő mediterrán tölgyesek fokozatos kiirtása azonban mára szinte az egész területet elsivatagosodását eredményezte. Az eredeti növényzet ritka maradványai ilyen lepusztult állapotban is sejteni engedik az egykori flóra csodálatos fajgazdagságát. Ennek oka részben a nagy, egybefüggő erdőségek klímaszabályozó hatása, részben pedig az, hogy a “Kivonulás” időszakában a területet a nálunk is jól ismert, erősen csapadékos Bükk korszak esői öntözték, aminek következtében a Sínai félsziget nagy része is sokkal kedvezőbb, párásabb puszta lehetett.

(Kereszty Zoltán nyomán)