A Genezáreti-tó

A Genezáreti-tó

A Szentföld legtermékenyebb északi részét, a nevében is “vidéki” hangulatot rejtő Galilea kellemesen meleg éghajlatú dombságát, a hárfa alakú Kinneret, vagy másik nevén Genezáreti-tó, vagy Galileai-tenger csodás panorámája koronázza meg. Soknemzetiségű, földművelésből és halászatból élő bátor, önérzetes lakói a függetlenségi harcokban mindig elsők voltak. Nem véletlen, hogy a zelóta- mozgalom központja, majd Jeruzsálem pusztulása után a zsidó vallási élet irányítása is itt alakult ki. A nép őszinteségét és buzgó messiás- várását látva Jézus tanítói működésének nagyobb részét itt folytatta, amit a termékeny Jezrael síkság nevében is szimbolizál: Isten vetése. A halfeldolgozás és a kereskedelem tette a tópart központjává Kapernaumot. Jézus itt kezdi nyilvános működését, a tópart nyugati dombján hangzik el a hegyi beszéd, itt választja ki Jézus a tanítványait, e tóhoz kapcsolódik a kenyérszaporítás, a csodás halfogás, a vízen járás és sok más esemény. A kristálytiszta vizű, 44 méter mély, 21 kilométer hosszú tó halban feltűnően gazdag, amiről a Biblia is többször említést tesz. A táborhegyi tölgyesekkel és szubmediterrán cserjésekkel egykor dúsan borított táj nagyobb része ma ringó gabonatábla, vagy korszerű nagyüzemi gyümölcsös. A domboldalakon magas füves, gyorsan száradó legelők váltakoznak kopár cserjésekkel, melyek gyakran lefutnak a tóparti pálmaligetek széléig.