Izraelben dél felé haladva jutunk el Ein-Gedi élénkzöld, ma is többnyire szubtrópusi cserjésekkel és gyümölcsösökkel tarkított oázisára, amely egykor híres szőlőtermesztő vidék volt. Ma az állandóan forró, párás területeken akáciás ligeterdők alakultak ki jellegzetes forró égövi fajokkal. A palesztin és a beduin akácia mellett gyakori még pl. a szír krisztustövis, a sivatagi datolya, a varjú levendula és a hamvas csucsor… Ein-Gedi a honfoglalás után Júda törzsének birtoka lett. Ennek az oázisnak a barlangjaiban keresett menedéket Dávid az őt üldöző Saul király elől. Ezékiel próféta látomásában a jeruzsálemi templomból kifolyó forrás meggyógyítja a közeli Holt-tenger vízét. Élet lesz benne, tele halakkal…