“Hasonlít a mennyek királysága a kerítőhálóhoz is, amelyet bevetettek a tengerbe, és mindenféle halfajtából fogott. Amikor pedig megtelt, partra vonták, leültek, és a jókat vödrökbe gyűjtötték, a hitványát pedig kidobták. Így lesz ennek a világkorszaknak a lezárásakor is: eljönnek az angyalok, elkülönítik a gonoszokat az igazak közül, és a tüzes kemencébe vetik őket: ott sírás és fogcsikorgatás lesz!”
(Máté 13, 47-50)

Jézus idejében a hal fontos étel volt. A sózott, szárított apró halat kenyérrel ették, vagy nyílt tűzön megsütve fogyasztották. János evangéliuma szerint például Jézus is így készített reggelit a tanítványainak. A hal nagyon tápláló élelem. Fehérje tartalma magas, gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. A tengereken és a tavakon általában hálóval fogták a halat. Jézus tanítványai közül többen is a halban bővölködő Genezáreti- tó halászai voltak, amikor az Úr elhívta őket.

A példázatban szereplő nagyméretű halászhálót, pontosabb nevén kerítőhálót, vagy fenékvonóhálót ólomsúlyok tartják a víz alatt, míg a víz színén a hálóbóják felelősek azért, hogy függőleges legyen. Így vonszolják a halászok végig a tó, vagy tenger fenekén, ami így minden halfajtát összegyűjt. Ez Krisztus evangéliumának a hirdetését szimbolizálja, mely ma már minden ember számára elérhető, többek között a modern technikai vívmányoknak is köszönhetően.

Az evangélium hálóját az igehirdetők vetik be a népek óriási tengerébe, ami aztán a jó és rossz, ehető és ehetetlen halakat egyaránt bekeríti. Az evangélium hirdetése által tehát sokféle ember tér meg. A hitvány, kidobásra szánt halak a gonosz fiait jelentik, akiket a sötétség ura küldött az igazak közé, hogy menet közben megosztásokat, szakadásokat, méltatlanná válásokat okozzanak és ezáltal gyengítsék a keresztény közösségeket. A korszakváltáskor azonban lesz szétválogatás. Az igazak Krisztus ítélőszéke előtt jutalmat kapnak, őszinte, kipróbált hitük miatt.

Grósz I.