Azoké az embereké, akiket politikai okokból elhallgattattak, kitelepítettek, kényszermunkatáborokba hurcoltak, vagy börtönbe zártak a kommunista diktatúra idején.

Ilyenkor felidézzük azoknak a gazdáknak a sorsát is, akiket kuláknak bélyegeztek, földjüktől megfosztottak, és munkájuk gyümölcsét elvették – sokszor egyik napról a másikra.

Emlékezünk például Kovács Bélára, akit 1947-ben hurcoltak el, és aki a kisgazda, paraszti világ egyik jelképes áldozata lett. De tisztelettel hajtunk fejet mindazon ismert és névtelen emberek előtt egyaránt, akiknek életét kettétörte a diktatúra.

Tegyünk meg mindent azért, hogy a föld, a hit és a szabadság értékét soha többé ne lehessen büntetlenül eltiporni.

 „Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak majd.” (Zsoltárok 126,5)

Grósz István