Az első világháborút követően a trianoni békeszerződés hatására Magyarország jelentős területeket veszített. Az elcsatolt területek mezőgazdasága rendkívül változatos és gazdag volt, és az ma is. A különféle termények és állattenyésztési ágak egyaránt hozzájárulnak e régiók gazdasági stabilitásához és kulturális örökségéhez.

Az egykori magyar FELVIDÉKI TERÜLETEK gazdag mezőgazdasági hagyományokkal rendelkeznek. Az alacsonyabb fekvésű területeken főként szántóföldi növények termesztése zajlik, míg a hegyesebb vidékeken az állattenyésztés dominál. Többek között a búza, kukorica, árpa és cukorrépa fontos termények, valamint a borászati tevékenység is jelentős, különösen a Tokajtól északra eső régióban.

AZ ERDÉLYBE ÉS PÁRTIUMBA átkerült területek mezőgazdasága számos hasonlóságot mutat a történelmi Magyarországéval. Ezeken a területeken a gabonafélék termesztése mellett a kertészeti kultúrák is jelentős szerepet kapnak. A zöldségektől a gyümölcsökön át a szőlőkultúráig széles skáláját találjuk itt a mezőgazdasági termelésnek. Különösen hangsúlyos a marha, a juh- és sertéshús előállítása, valamint a tejtermékek feldolgozása.

A VAJDASÁG területén gazdag termőföldek találhatók, melyek különösen a gabonatermesztésre alkalmasak. A térség híres kiváló minőségű búzájáról és kukoricájáról, de jelentős még a napraforgó és a cukorrépa termesztése is. Emellett a borászat és az állattenyésztés is komoly hagyományokkal rendelkezik.

Az egykor Magyarországhoz tartozó HORVÁTORSZÁGI TERÜLETEK mezőgazdasági palettája is színes. Főként a Duna menti síkság és a Dráva menti alföldek a fontos termőterületek. Itt a gabonafélék mellett a burgonya, a zöldségek, a gyümölcsök és a szőlő is jelentős helyet kapnak. A borok különösen a Baranyai borvidékről híresek, míg az állattenyésztésben a szarvasmarha és sertéstenyésztés jelentős.

KÁRPÁTALJA területe különleges helyszínt jelentett a Magyarországtól elcsatolt területek között. Hegyes-völgyes vidékének köszönhetően ez a régió inkább az állattenyésztésről és a tejtermelésről híres, de találhatók itt zöldség- és gyümölcstermesztésre alkalmas területek is. Kiemelkedő jelentőségű a borászat, amely a történelmi idők óta meghatározó.

A történelmi Vas és Zala vármegye területéhez tartozó SZLOVÉNIAI RÉSZEK szintén komoly mezőgazdasági hagyományokkal rendelkeznek. A síkságokon és a dombságokon végzett mezőgazdasági tevékenységek sokszínűek: itt is jelentős szerepet kapnak a szántóföldi növények mellett a kertészeti kultúrák . A cukorrépa, a kukorica és a búza mellett a szőlészet is domináns.

BURGENLAND területe, amely egykor szintén Magyarország része volt, ma jelentős mezőgazdasági térség Ausztriában. Dominál a szőlészet és borászat, a szántóföldeken pedig főként búza, kukorica, és lucerna termesztése zajlik. Az állattenyésztésben a marhahús és a sertés jelentős.

Grósz I.