A Biblia szerint a természet és az állatvilág megóvásának felelősségét maga a Teremtő Isten ruházta az emberre.
Az Éden kertje nem csupán egy gyönyörű szép arborétum, hanem egy csodálatos vadaspark is volt.
Napjainkban – a klímaváltozás, a civilizáció ártalmai miatt – az állatvilág különösen rászorul az ember oltalmazó gondviselésére.
Korunk Noé bárkáját miből kell felépíteni? Sittim fa helyett mik lehetnek azok az építőelemek – állatvédelemi programok, társadalmi felelősség vagy jogszabályok – amikkel megőrizhetjük a ránk bízott állatvilágot?
Vajon e küldetéssel kapcsolatban mennyire van deficitje korunk emberének?
Ovádi Péter állatok iránt érzett szeretete egészen a gyermekkoráig nyúlik vissza. Nagyszülei, később szülei is felelős állattartók voltak. Az állatok védelmére és szeretetére mindig nagy hangsúlyt fektettek, így nem is volt kérdés, hogy ezt az örökséget ő is tovább fogja vinni. Vele beszélgettünk.
Milyen az állatvédelem helyzete Magyarországon?
Hol helyezkedik el a magyar állatvédelmi szabályozás az európai környezetben?
Vannak-e nálunk európai viszonylatban úttörő kezdeményezések?
Büszkén mondhatom, hogy az állatvédelmi tárgyú jogszabályaink egész Európában példaértékűnek és kifejezetten szigorúnak számítanak. Fontos azt látni, hogy egy jogszabálynál, különösképp egy Büntető Törvénykönyv esetében a mindenki által érzékelhető változásokhoz idő szükséges.
A Büntető Törvénykönyv módosítása történelmi pillanat volt, hiszen talán az első és egyetlen olyan ügy volt az elmúlt évtizedekben, amit jobb- és baloldal egyaránt támogatott.
Az említett jogszabály-módosítások január 1-től hatályosak, ez azt jelenti, hogy a bűncselekmények elkövetői csak akkor büntethetők az új törvény által, ha a büntetendő cselekményt január 1. után követték el.
A Btk. új rendelkezései értelmében szigorúbban tudunk fellépni az állatkínzók ellen, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében, tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra, a jó gazda gondosságának elmulasztásával követik el. Példaként említeném, hogy már az állatviadalon részt vevők is büntethetők, illetve az állatkínzás tényállásának minősített esete lett, ha azt nagy nyilvánosság előtt vagy méreg alkalmazásával követik el.
A vadon élő állatok védelme kapcsán az utóbbi években igen szükségessé vált szigorítást vezettünk be a Büntető Törvénykönyvbe, mely értelmében az állat mérgezése mind a természetkárosítás, mind az állatkínzás törvényi tényállásának minősített esete lett.
Ezen túlmenően a csalétek kihelyezését is büntetni rendeli már a törvény. A tömeges mérgezést legtöbbször egy olyan idegölő méreggel végzik, amely az állati szervezeten kívül sokszor az emberi szervezetre is halálosnak minősül, ezért elengedhetetlen volt a szigorítás.
A jogszabályokat folyamatosan felülvizsgáljuk és együttműködünk több vadon élő állatokkal foglalkozó szervezettel, hogy megoldásokat találjunk a felmerülő problémákra.
Mit tekint a legnagyobb kihívásnak, feladatának ebben a pozícióban az elkövetkező években rövid és hosszú távon?
Mik az állatvédelem legfőbb feladatai? Melyik az a terület, amit abszolút elsőbbséget élvező ügyként kezel?
Az állatvédelemben számos öröm és egyben nehézség is van, azonban éppen ettől szerteágazó és egyben nemes feladat is. Számos kihívás van ebben a munkában, azonban állatvédelmi kormánybiztosként azt vallom, hogy az a legjobb kóbor állat, ami meg sem születik. Éppen ezért az ivartalanítás az egyik legnagyobb kihívás. Erre vonatkozóan az elmúlt években konkrét lépések valósultak meg, amelyeknek köszönhetően számos kutya és macska ivartalanítása történt meg. A jövőre nézve is prioritásként tekintek az ivartalanítási akciók folytatására, emellett fontos a szemléletformálás annak érdekében, hogy egy felelős állattartó társadalomban élhessünk hazánkban. Ehhez elengedhetetlen már gyerekkorban elkezdeni a tudatos állattartásra való edukációt.
Milyen szemléletformáló tevékenységeket terveznek azzal kapcsolatban, hogy a közgondolkodásban változás következhessen be?
Milyen szakmai szervezetekkel kívánnak együttműködni az állatvédelem területén?
Ön szerint hogyan lehet a fiatalabb generációt a felelősebb és következetesebb állattartás felé terelni?
Sokak szerint már az óvodában érdemes állatvédelemre nevelni a gyerekeket.
Remek kezdeményezés volt decemberben az “Állatvédelmi témahét” az óvodákban és iskolákban.
Bemutatná ezt a programot a Vidám Szüret olvasóinak?
Az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül az állattartó közösség Magyarországon, természetesen még van hova fejlődni. Az állatvédelem és a felelős állattartás közös ügyünk lett, és mind a civilek, mind a szakemberek közösen dolgoznak azért, hogy Európa élmezőnyébe tartozzunk.
Természetesen kiemelten foglalkozunk azzal, hogy az állatvédelmi edukáció és nevelés jelen legyen a gyerekek életében.
A ma gyermeke a jövő állattartója és állatvédője, továbbá az állatvédelem egyik fontos alappillére a gyermekeknek szóló edukáció.
Az Állatvédelmi Témahét egyedülálló közoktatási kezdeményezés, hiszen eddig nem volt olyan országos, egy hetet felölelő program, melynek köszönhetően nagy hangsúlyt fektettek az állatokkal való helyes bánásmódra és a fenntartható állatvédelemre. A cél a gyermekek szemléletformálása, ezzel kialakítva a belső motivációt a cselekvő és fenntartható állatvédelemre. Letölthető óraterveket, projektterveket, online tanórákat teszünk elérhetővé a regisztrált tanintézmények számára, így nem kell ellátogatnunk a tanintézménybe ahhoz, hogy az összes regisztrált gyermek állatvédelmi oktatásban részesüljön a hét folyamán.
Régóta egyre kedveltebb turisztikai cél a madárfotózás / madárfigyelés.
Van-e tudatos fejlesztése ennek a területnek esetleg a turisztikai és a természetvédelmi ágazattal karöltve?
Szerencsére napjainkban egyre több lehetőség nyílik arra, hogy a természet és élővilág szerelmesei betekintést nyerhessenek az állatok életébe, életvitelébe. A nemzeti parkok, állatkertek és civil szervezetek is rendszeresen szerveznek olyan programokat, melyek középpontjában a vadon élő állatok vannak. Nagy büszkeség, hogy a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon Magyarország két kategóriában is első helyezést ért el. Ezen a területen is folyamatosan dolgozunk, jó kapcsolatot ápolunk és bizakodó munkát végzünk mind a természetvédelmi ágazattal, mind a turisztikai ágazattal a Magyar Turisztikai Ügynökségnek köszönhetően.
A kulturált kutyatartás infrastruktúrája mennyire elérhető országos szinten, az egyes településeken? pl. kutyafuttató, kutyaürülék-gyűjtő, kutyastrand…
A szakemberek visszajelzése alapján jelentősen változott a kutyatartási kultúra az elmúlt néhány évben, azonban folyamatos szemléletformálásra van szükség, ezért is indult az ingyenes online képzés, a Gazdijogsi. A COVID-19 járvány előtt minden harmadik, 2021-es kutatás alapján azonban már minden második háztartás kutyatartó. Ezt a települések is érzékelték és a társadalmi igényeket kielégítve infrastrukturális fejlesztéseket eszközöltek. Az országjárásom során is számos pozitív példát tapasztaltam meg, hiszen egyre több település vezetése ismeri fel, hogy a városfejlesztések során az állatokról sem szabad megfeledkezni.
Nagy kihívás, hogy nagyon sok a kóbor macska mind a kis településeken, mind a nagy városokban.
Ki lehet-e terjeszteni az ivartalanítás támogatását a gyepmester által befogott kóbor macskákra?
Az utóbbi egy évben eddig példátlan ivartalanítási programok voltak hazánkban. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kóbor állatok számát csak a célzott, széleskörű ivartalanítással tudjuk csökkenteni. Tavaly a Magyar Falu Program keretén belül 500 millió forint támogatásban részesült több mint 600 önkormányzat, mindez 18 ezer társállat ivartalanítását biztosította. Az ivartalanítás fontossága így a legkisebb településekre is eljutott. Ezt a szemléletmódot kell folytatnunk, és ebben nagy segítségünkre lesz az Alapítvány. A kóbor állatok kapcsán még fontos megemlítenem, hogy tavaly megszületett a kóbor állat rendelet, ami egy több éve fennálló joghézagot töltött be. Ezzel szabályozva van az ebrendészeti telepek létesítése, működése, illetve az ebrendész feladatai is egyértelműen kijelölésre kerültek – így például az ő feladata a település területén a kóbor állatok felderítése és befogása. A rendelet egyúttal azt is rögzíti, hogy kóbor állat ivartalanítva vagy – ha az ivartalanítás szakmai indokok alapján az ebrendészeti telepen nem elvégezhető – ivartalanítási kötelezettséggel adható örökbe. Idén ősszel hirdettük ki az 500 millió forintos civil pályázat nyerteseit, az elnyert összegek folyósítása folyamatos. A civil szervezeteknek 200.000 forintot ivartalanítási vagy állategészségügyi szolgáltatási költségekre kell fordítaniuk az elnyert forrásból.
A haszonállatok tartási körülményeit milyennek ítéli meg most?
Milyen célokat tűztek ki ezen a területen és hogyan tervezik azt elérni?
A Közös ügyünk az állatvédelem alapítvány feladatai közül egyik legfontosabb a hiteles, naprakész információk közvetítése, átadása. Mindez vonatkozik a haszonállatokra és a vadon élő állatokra is, tehát minden állatról szeretnénk aktualizált információt közölni a lakossággal.
Felelős állattartás és felelős magatartás nem csupán a haszonállatok tekintetében szükséges, ugyanolyan fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen életteret kell biztosítani a haszonállatoknak, illetve azt is, hogy hogyan tudunk vigyázni a vadon élő állatokra.
Az előzőekben már említettem az Állatvédelmi Témahetet, mely kiemelten hasznos platform számunkra, hogy a gyermekek edukációja ne csak a kutya, cica, nyuszi háromszögére fókuszáljon, hanem megismerjék és bővíthessék ismereteiket a haszonállatok és vadállatok témáját illetően is.
Az állatvédelem területén nagyon sok civil szervezet tevékenykedik már évek óta. Milyen a kapcsolatuk a civil szervezetekkel és hogyan tudnak együttműködni velük?
Mindig elmondom, de igaz is! Az állatvédelem gerincét a civil állatvédők adják. Képviselői munkám során, mindig a közös gondolkodásban és a kommunikációban hittem, éppen ezért ezt a fajta gondolkodásmódot követem a kormánybiztosi munkám során is. Fontosnak tartom a civilekkel való együttműködést és napi kapcsolattartást, ezért örömömre szolgál, hogy a titkárságomon már van olyan munkatárs, akinek segítségével minél több menhely működésébe és mindennapjaiba betekintést nyerhetünk.
Milyen intézkedésekre lehet számítani a 2023-as esztendőben?
Azt mondanám, hogy egy ciklusban gondolkodunk előre, így a következő négy év állatvédelmi cselekvési terve több fő pillérre is épül majd. Mindemellett fontos évről-évre egy-egy stratégiát felépíteni és azt követni, hiszen csak így lehet egy konzekvens úton haladni.
Új területként megjelenik az állatkertek fejlesztése, illetve bevonásuk a szemléletformálásba.
Nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni továbbra is a civil állatvédő szervezetek támogatására, hiszen rengeteget köszönhetünk nekik. Továbbra is célunk az ivartalanítás népszerűsítése és a szemléletformálás, képzések kialakítása.
Természetesen kiemelten foglalkozunk azzal, hogy az állatvédelmi edukáció és nevelés jelen legyen a gyerekek életében. Az elmúlt időszakban minden korosztály számára lehetővé tettünk olyan programok elérését, amelyek állatvédelemmel foglalkoznak.
Az elmúlt évben a Magyar Falu Program bebizonyította, hogy egy célzott ivartalanítási program kiemelkedően sikeres lehet, így ezt is folytatnunk kell.
A szakmai továbbképzés is mérföldkőhöz érkezett: idén ősszel elindult hazánk legelső állatvédelmi szakjogász képzése – a Miskolci Egyetem, valamint az Állatorvostudományi Egyetem együttműködésének köszönhetően, – amely kifejezetten az állatvédelemmel kapcsolatos jogi ismereteket ad át a képzésre jelentkezőknek. Továbbá az Állatorvostudományi Egyetemen elindult az állatvédelmi szakállatorvosi képzés is.
Cél, hogy a jövőben is a lehető legjobban képzett szakemberek vegyenek részt az állatok védelmét célzó eljárásokban.
Honnan ered az állatok felé mutatott kiemelt figyelme?
Elmondaná nekünk, milyen út vezetett jelenlegi munkájához a Pannon Egyetem (Műszaki Informatikai Kar) mérnökinformatikus szakától?
Az állatok szeretete már egészen a gyermekkoromig nyúlik vissza, hiszen nagyszüleim, később szüleim is felelős állattartók voltak. Az állatok védelmére és szeretetére mindig nagy hangsúlyt fektettünk, így nem is volt kérdés, hogy ezt az örökséget én is tovább fogom vinni.
Közéleti tevékenységeim során is prioritást élveztek azok a programok, amikor menhelyet látogattunk, adományokat állítottunk össze, így nagyon nagy megtiszteltetés és kihívásként éltem meg a kinevezésemet.
Az interjút Grósz István készítette
Címlapfotó: Kovács Bálint
Grafika: Kéringer Tamás
Szerkesztő: Grósz Szilárd
Fotók: Kovács Bálint, Grósz István, Ovádi Péter Facebook oldala