Hazánkban elsőként a mogyoró virágzik, melynek barka szerű virágai ugyan nem színesek, de mégis nagyon szép látványt nyújtanak a kertjeinkben. A mogyoró rendkívül finom, értékes és egészséges gyümölcs, ajánljuk minden kedves követőnknek, hogy egy-két bokrot mindenképpen ültessenek a közelükbe.

A mandula következik a sorban, amely viszont egészen különleges szépséggel bír. Még jóval lombfakadás előtt, egy nap alatt virágba borul. Pazar látvány a déli domboldalakon, amint egyszerre minden rózsaszínné válik! A Bibliában is több helyen szerepel, az évszázadok alatt az éberség, ébrenlét, virrasztás jelképe lett.

Kicsit később indul a kajszi barack virágzása. A kajszi igen szereti a magyar földet, és az az igazság, hogy a magyar emberek pedig igen szeretik a kajszi barackot. A közelmúltban elhunyt Bálint gazda, a nemzet egykori főkertésze többször egyértelműsítette, hogy a gyümölcs, amit legszívesebben fogyaszt, az a kajszi.

A cseresznye és a meggy virága is csodás szépségű, alig van ember, aki ne mutogatná barátainak ilyenkor tavasszal a mobilja galériájában tárolt virágzó cseresznye fáit.

A korai virágzású gyümölcsfák sorát sokunk kedvence, a gyönyörűséges őszibarack zárja.

A korai virágzású gyümölcsfákat az alma és a körte követi.

Az Énekek Énekében szereplő almafa, melynek gyümölcsével a szerelmesek frissíteni kívánták magukat, valószínű vadalma volt, mely 5-8 méter magasra is megnőtt és a nedves tölgyesek, ligeterdők jellegzetes növénye.

A dió, a birsalma majd a naspolya következik a sorban.
A Bibliában is olvashatunk diófás kertekről. Salamon kertjei közé tartozott például a híres “Diók völgye”.
Szívesen kertészkedő követőink számára azt ajánljuk, hogy a diófa alá mély gyökerű füvet vessenek, ugyanis a levelek csírázást gátló hatása ezt kevésbé veszélyezteti.
Ezért is lett a küzdelem jelképe, hiszen a csirázást gátló levelek meddővé tennék az elvetett fűmagot, de a mélyen kicsírázott fűszálak képesek életben maradni a lehullott lombok alatt is.

Hazánkban utoljára a gesztenye virágzik.

Grósz István