Hüvös reggeleken harmatos fű jelzi, hogy betette lábát az ősz, sárgulnak a falevelek, rövidülnek a nappalok, búcsút int a nyár.

Szeptemberben javában zajlik a madarak vonulása. A légi útvonalak zsúfolásig megtelnek, a gólyák már úton vannak a fecskék még elidőznek, villanyhuzalokon gyülekezve csivitelnek, tollaikat rendezgetik, készülődnek. Majd, egy verőfényes reggelen felkerekednek, búcsúkört tesznek a település fölött ahol nevelkedtek útra kelnek, és:

„Miképpen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképpen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.”
(Péld 26:2)

Kelemen László