Dr Bálint György, Prima Primissima díjat kapott Magyar népművészet és közművelődés kategóriában

Dr. Bálint György, Prima Primissima díjat kapott Magyar népművészet és közművelődés kategóriában

Az alábbiakban a Szabad Föld folyóiratban megjelent “Bálint gazda: fele pénzből boldogulnánk” című interjúból és a Vele folytatott személyes beszélgetésekből közlünk néhány gondolatot. A fotón az “iskolakert program” fantasztikus lehetőségeiről osztja meg elképzeléseit a folyamatosan alkotó mester Horváth Andrással, a Bornemisza Péter gimnázium igazgatójával és Grósz Istvánnal a Vidám Szüret blog szerkesztőjével.

Gyuri bácsi elmondása szerint életének legboldogabb időszaka az első 18 éve volt, melyet szüleivel tölthetett el. Gyöngyöstől 9 kilométerre, a mostani Halmajugrán 500 holdas középbirtokos gazdálkodóként serénykedett az édesapja, aki már hároméves korától vitte magával és tanította mindenre, amit a földről tudni kell. Apja okos ember volt, pl az első igazi nagy spárgaültetvényt ő hozta létre az országban, és neves külföldi forgalmazó cégeknek állított elő vetőmagvakat. Ebbe nőtt bele, ez határozta meg Bálint György sorsát is. 1941-ben végzett a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. De sokat nem kamatoztathatta tudását, mert 1942-ben zsidó származása miatt elvitték munkaszolgálatra.

Korábban, a zsidótörvények miatt elvették a család birtokainak nagy részét. Ebbe édesapja szó szerint belebetegedett, nem tudta feldolgozni, meg is halt. Ezután következett a munkaszolgálat, az ukrán táborok borzalma, majd a koncentrációs és a megsemmisítő tábor.Innen sikerült megszöknie. Viccesnek tartja, hogy egy napra rá az amerikaiak felszabadították a lágert. A család többi tagját elpusztította a háború.

Aratás idején tért haza, a gyér, de legalább meglévő termést csak le kellett vágni és eladni. Ebből a pénzből vett két lovat, és kezdte elölről a gazdálkodást. Három évig egyre jobban ment minden, aztán 1948 őszén betoppant egy bizottság, és közölték, hogy vagy 24 órán belül elhagyja a falut, vagy internálják,magyarul kuláknak nyilvánították. A még mindig ifjú Bálint György a menekülést választotta. Évekig hányódott, fordításból és kertek gondozásából élt, így tartotta el a feleségét és a fiát. Rengeteget tanult ezekben az években a szakmából. A kulákellenes hangulat oldódása után, a Mányi Állami Gazdaságba került, ahol fél év után kinevezték főagronómusnak. Minden, apjától ellesett ötlete bevált, tíz évig egyre jobban ment a gazdaságnak. Fejér és Komárom megyében Ő lett az ottani állami gazdaságok főkertésze. Majd jött a kérés, hogy vállalja el a Kertészet és Szőlészet című magazin főszerkesztői posztját. Akkor már sokat írt, egyetemen tartott előadásokat. Tizenhat évig volt az újság élén, alapított még öt kertészeti lapot, majd elment nyugdíjba. Akkoriban, 1981-ben indult a tévében az Ablak című műsor, amiben 2000-ig adott kertészeti tanácsokat, mellette pedig járta az országot, kertbarátköröket, művelődési házakat látogatott, előadásokat tartott, írt cikkeket és 28 könyvet.Készített egy százperces DVD-t arról, miként kell gyümölcsfákat metszeni. Honlapot működtet, plusz unokája segítségével naponta több alkalommal is posztol a facebookon, így is folytatva az ismeretterjesztést. Hazánk legismertebb kertészeként Bálint gazda sajnálatos ténynek tartja, hogy egy generáció nőtt fel már úgy, hogy a szülei, nagyszülei nem tanították meg kapálni, kaszálni, metszeni, permetezni, veteményezni. A rendszerváltás előtt még 2500 kertbarátkör működött országszerte, ma alig 120-150. Reménysége szerint azonban az élet előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni, hogy minden talpalatnyi földet megműveljünk, hisz hazánkban is több millió szegény ember él, és a bolti árakhoz képest fele áron meg lehet termelni a zöldséget, gyümölcsöt. Ha nálunk fejlettebb társadalmakban, Angliában, az USA-ban még a városokban is szinte minden négyzetmétert megpróbálnak így hasznosítani, akkor mi miért ne tennénk okosan ugyanezt?

Köszönjük, ha Megosztásoddal támogatod munkánkat!