Szentjánoskenyérfa

Szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua)

A Bibliában egyetlen helyen (Lukács 15, 16) szereplő növényt Károly Gáspár úgy fordítja, mint a disznók eledele. Húsos termése rendkívül magas cukortartalmú, ezért kiválóan alkalmas állatok takarmányozására, de sivatagi körülmények között az emberek is fogyasztották jobb híján. Ezzel kívánta csillapítani éhségét a Tékozló fiú is. A szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) bár kifejezetten lassú növekedésű, de akár 8-10 méter magasra is megnövő bütykös törzsű, sűrű lombú, kétlaki, örökzöld fa. Fája belül szép rózsaszínű. A porzós fa a virágzáskor mereven elálló sárga füzéreiről jól felismerhető. A termős fa zöldes barna, zárt hüvelye csak a következő nyárra érik be és szárad meg teljesen. Száraz magvainak meglepően egyforma és állandó tömege hosszú ideig a drágakő és az arany mértékegysége volt, innen a mag görög szavából (keration) származó arany minőségjelző, a karát. A fa termése az önmegtagadás fontosságára hívja fel a figyelmet, ami ilyenkor nyár idején igazán aktuális. Az önmegtagadás önmagában nem cél, de kiválóan alkalmas a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatunk elmélyítésére. Fontos, hogy mindezt szabadon, örömmel és egyben következetesen tegyük.

A fotón a szentjánoskenyérfa mellett jól látható a porzós növény sárgás virágfüzére ill. a termős fa érett barna színű maghüvelye.

Köszönjük, ha Megosztásoddal támogatod munkánkat!