Akkoriban ökrösfogattal és faekével szántottak, kézzel vetettek, és a kis parcellákon sarlóval arattak. Az öntözés nélküli földművelés korában a termés teljes mértékben az esőtől függött. A legjobb mezőgazdasági területek a tengerparti síkságok és a hegyvonulatok közötti mezőségek voltak. Különösen nagy volt a mocsarakból alakult síkságok termőereje, mint például a Sáron mezeje. A domboldalakon alkalmazott jellegzetes teraszos művelést néhol még ma is láthatjuk. Itt a szárazságot jobban tűrő házikerti és szántóföldi növényeket termesztették. Ma a Genezáreti-tóból kiinduló vízvezeték-rendszer Izrael egész területét behálózza, amely az itt kifejlesztett csepegtető öntözéses módszert alkalmazva egész évben maximális terméshozamot biztosít.

(Kereszty Zoltán – Nézzétek a mező liliomait…)

A fényképen egy datolyapálma látható és Izrael északi részén készült