A Biblia a szőlőt és a bort először Noénál említi, aki Kr.e. 2400 körül élt, földműves volt és szőlőt ültetett. (1.Móz.9,20) A szőlőtermesztés ismert központjai voltak Sikkem (“gazdag szőlőskertek”), Siloah, Eskol és Engedi. A Kármel hegy és a mai Jeruzsálem külvárosát képező Ein-Karem völgye is a lejtőin művelt híres szőlőskertekről kapta a nevét. Teraszaik máig őrzik az egykori intenzív szőlőművelés nyomait. A Hebron melletti Eskol völgyét Mózes kémei a hatalmas szőlőfürtökről nevezték el, amelyeket rúdon tudtak csak hazavinni a táborba. (4.Móz.13,24)

Forrás: Kereszty Zoltán

A felvételt Grósz I. készítette 2000-ben, Hebron környékén