A növényeket a Biblia először a legelső könyv legelső fejezetében említi meg: “Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet,maghozó füvet,gyümölcsfát,amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint,amelynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint.” (1 Móz 1:11).

Az évezredek során a héberek több növényfajtát szent tulajdonságokkal ruháztak fel. A Szentírás ünnepeket, rítusokat és parancsolatokat társít számos növényhez és azok termesztéséhez. Fákat és erdőket (ligeteket) használtak istentiszteleti helyszínként, vagy ünnepelték őket és gyümölcseiket énekekkel és költeményekkel, ahol a prosperitást, szépséget és békességet szimbolizálták. Izrael hegyeit és völgyeit, de még a sivatagot is virágfajták százai borítják, különösen tavasszal, ám ezek közül csak néhányat említ a Biblia pontos név szerint. A virágos rétek túláradó szépségét gyakran gyűjtőnevekkel írja le, megnehezítve ezzel a leírásban szereplő fajták pontos azonosítását.

Mindazonáltal a Bibliában szereplő több, mint 120 növényfajta tanulmányozása izgalmas feladat, még ha sok zavarba ejtő problémával is találkozhatunk, amit a botanikusok és teológusok sem tudnak minden esetben feloldani. Ezeknek a növényfajtáknak legnagyobb része ma is megtalálható vadon a Szent Földön, míg némelyeket már szinte lehetetlen meglelni.

(Fotó: Grósz I.)