“Növekednek, mint fű a víz mellett, mint csatornák mentén a fűzfák!” (Ézsaiás 44,4)

Rimaszombati Imre éppen 50 éves. Debrecenben él feleségével Edittel és két gyermekével. Imre a KITE ZRT Alkatrész-kereskedelmi Üzletág – igazgatója, Editke hit- és erkölcstan oktató. Szerényen mondják ugyan, de sikeres, áldott embernek tartják magukat.

A Vidám Szüret munkatársainak régi vágya volt, hogy látogatást tegyen a, – Móricz Zsigmond által, csak hatalmas kertnek, a magyarság nemzeti kincsének nevezett – Hortobágy közvetlen szomszédságában található, Tüskevárra keresztelt horgászparadicsomban.

“Öt évvel ezelőtt jelentős anyagi áldás ért bennünket, s mivel nagyon szeretjük a természetet, különösen a vizes élőhelyeket, arra gondoltunk vásárolunk egy halastavat. Editke mivel mindig is tudta, hogy nagyon szeretek horgászni, az esküvőnk után többször is mondta: „Meglásd Imi, annyira szeret téged az Úr, hogy egyszer még lesz egy halastavad!” És lőn…” – meséli vidáman Imre.

A 6 hektárnyi területből 4 hektár a tó, az átlagos vízmélység 120-140 cm, de több helyen a 2 métert is eléri. A tóban élő halak közül a pontyok jellemzően 2-8 kg-osak, a jelenlegi tórekord: 11,5 kg. A horgászok gyakran akasztanak nagyméretű egészséges amúrokat, csukát és süllőt is. Nagyon sok a dévérkeszeg, de még olyan ritkább halfajokkal is találkozhatunk, mint a compó és a szivárványos ökle :-).

A debreceni, nádudvari és hajdúböszörményi egyesületek által szervezett ún. egyesületi horgász versenyek mellett vendéglátóink évente két nagyobb horgász találkozót szerveznek Tüskeváron, ahol a versenyeken túlmenően, baráti kapcsolatok építése, a különböző horgász módszerek, felszerelések és csalik átbeszélése zajlik.

“Ugyan a Hortobágy keleti oldalán, erősen kötött, agyagos, néhol szikfoltokkal tarkított a talaj, ami nem kedvez a kultúrnövényeknek , azért mi csak belevágtunk. Ma már közel 100 db fűz és nyárfa díszíti a parkot és a tó partját, továbbá mindenfelé nő a nád,a sás és a káka, ami igazán “tüskevárosossá” teszi a birtokot. A haragos zöld színű legelő képző fűfélék között, meglehetősen sok az úgynevezett tippan – legalábbis felénk így nevezik – ami erős szárú kékes színű fűféle, amiből régen meszelőt készítettek az asszonyok” – válaszolja a növényvilággal kapcsolatos kérdésünkre egy levegővétellel a hálás szívű tó tulajdonos, majd rátérve a környéken előforduló állatok bemutatására ugyanilyen lelkesedéssel folytatja: “őzek, nyulak, fácánok, búbos banka, vörös gém, jégmadár, csér félék, gerlék, vízi kacsák és ludak mind-mind felfedezhetők nálunk, de a legnagyobb attrakció a daruvonulás! Évjárattól függően szeptember közepétől november végéig a Hortobágy vizes helyein tartózkodik nagyjából 100.000 db darumadár. Éjjelente a tavakon éjszakáznak, reggel húznak ki a mezőkre legelni, este húznak vissza a tavakra. Ez egy csoda világ. A hangjuk, ahogy legelnek, ahogy húznak, egy élmény és kiváló fotókat lehet készíteni róluk. Van még rengeteg teknősbéka és tenyérnyi méretű kagyló is!”

Óriási élmény volt még reggeli előtt, a harmatos fűben egy bátor teknőccel játszadozni (aki egyébként nem is olyan lassú), a nyulakat meglesni, ahogy játszadoztak a panzió előtti udvaron és hallgatni az őzek “ugatását”, ahogy figyelmeztetik egymást lépteink hallatán a közelgő veszélyre.

A Tüskevár panzióban a szobákban és apartmanokban 16 fő tud kényelmesen elhelyezkedni, de természetesen lehet sátorozni is. Rendkívül vonzó egy látogató számára, hogy közvetlen közelről láthatja, hallhatja, szagolhatja a természetet, de mégis komfortos körülmények között van anélkül, hogy ez a komfort a természet közeli élményből levenne. Ezért is alkalmas nagyon ez a csodás hely a szellemi felfrissülésre, hiszen kiváló környezetet biztosít a hitben való megújulásra, az Úrral való személyes közösség ápolására és építésére! 🙂

Kép és szöveg: Grósz I.