A zsidók az újszövetségi időkben nagy becsben tartották a kézműveseket. A rabbik írásai szegkovácsot, péket, sarukészítőt, építőmestert és szabót említenek. Nekik még akkor sem kellett felállniuk  munkavégzés közben, ha egy tudós ember közeledett feléjük, holott ez a szabály mindenki másra vonatkozott. Akadtak lenézett szakmák is, mint például az adószedőké, mert munkájuk módot adott a csalásra.