“És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, ahol feküsznek, fű, nád és káka [terem].”

“Szeretem Ézsaiásnak ezt a mondatát! A reménység árad belőle… szeretem a víz, a vízinövények és halak világát. Nyugalom és élet árad belőlük.” – folytatja Baráth Attila kertjének bemutatását, melynek befejező szakasza a különleges hangulatú kerti tó.

Az ajkai hobbikertész elmondta, hogy egy kisebb tavacskájuk már volt korábbi otthonuk, egy társasház kertjében is, onnan könnyű volt berendezni az újat. Növények, halak megvoltak. “A legnagyobb beruházás a tófólia volt, de a meder kiásása sem volt egyszerű feladat az agyagos talajban. Sokat tanultam a lapátolás tudományát egy kubikustól, akit felfogadtam segíteni. Több napon át ástuk ketten a közel 25 köbméteres tó medrét.“- meséli büszkén, majd boldogan folytatja: “Óriási élmény és öröm volt a tófólia elhelyezése után beültetni a tavirózsa rizómákat és feltölteni vízzel a méretesre sikeredett medret. A aranyhalak kiszabadulva a hordóból, ahol ideiglenesen kellett várniuk, szép színes csapatban vették birtokba az új lakhelyüket.”

Attila a partszegély vízszintezését és a túlfolyó létrehozását szakkönyvekből leste el. Édesapjával egy öreg tölgy deszkáiból készítették a hidat, amely a szélessége miatt pihenésre is alkalmas. A tó most tíz éves és a körülötte elültetett díszfüvek és bokrok tökéletesen körbeölelik, így természetes hatást keltenek. Zárszóként az öt gyermekes családapa csak ennyit mond: “Amikor gyermekeimmel és a feleségemmel sétálunk a tó körül, sokszor eszembe jut, hogy Isten kegyelméből “tóvá lett a délibáb” az életemben.“